Az anyag megtekintéséhez látogasd meg a weboldalt asztali számítógépen vagy laptopon!
Keress közterületre
Szűrd eszerint
Létrejövetel korszaka
Kategória
Személy neme
Személy foglalkozása
Mikor élt?

Színezd eszerint
Színkategóriák
Szűrők törlése
1836-1909
1910-1929
1930-1949
1950-1974
1975-2021
Személy
Helységnév
Növény
Ásvány
Egyéb
Férfi
Író-költő
Államférfi, politikus
Hadvezér, katona
Művész
Uralkodó
Tudós
Szent, egyházi személy
Sportoló
Egyéb
Ókor
Középkor
Újkor
18. század
19. század
1900-1945
1945 után
Átmenet
Antall-Boross-kormány
Horn-kormány
1. Orbán-kormány
Medgyessy-kormány
Gyurcsány-kormány
2. Orbán-kormány
3. Orbán-kormány
Budapest
Teljes ország
Pestszentlőrinc és Pestszentimre utcái

Budapest XVIII. kerületében 622 névvel ellátott közterület található. Ezek elnevezésében több irányzat is érvényesült. Természetesen a legtöbb közterület személy nevét viseli, de jelentős a földrajzi nevekről, helységekről elnevezett utcák mennyisége is. A település vezetői már kezdetektől törekedtek az utcanévbokrok kialakítására, amikor egy-egy részen, telepen azonos tematikájú (Honfoglalás kora, erdélyi települések, írók/költők) neveket adtak az azonos időben létrehozott utcáknak.

Módszertan


Az anyagban megjelenített XVIII. kerületi közterületeket (utcák, terek, telepelnevezések stb.) és a hozzájuk tartozó szükséges adatokat (évszámok, korábbi utcanevek, kategóriák) a Tomory Lajos Múzeum munkatársa állította össze. Az adatgyűjtés végén kapott excel táblázat alapján kiszűrtük az OpenStreetMap utcahálózatból a megfelelő utca-alakzatokat. Az utcákat tartalmazó GEOJSON formátumú fájlokat a Mapbox nevű online térképkészítő szoftverrel jelenítettük meg, majd HTML és JAVASCRIPT kódolással tettük interaktívvá. A kiegészítő diagramokat a Flourish.studio nevű alkalmazással készítettük.

Adatgyűjtés, szakmai lektorálás: Pápai Tamás László (TLM), vizualizáció, dizájn: Szabó Krisztián, Bátorfy Attila, fejlesztés: Szabó Krisztián. Készült a Tomory Lajos Múzeum és az Átló együttműködésében.



Az anyag megtekintéséhez forgasd el a készüléket!

Kattints ide a nagyításhoz!Vissza

Vissza




Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc és Pestszentimre a főváros pesti oldalán helyezkedik el. Ez a főváros ötödik leglakottabb kerülete, 2022-ben 99 ezer fő a lakosok száma. Nemzetközi közlekedés terén jelentős kerületről van szó, ugyanis a kerületen belül helyezkedik el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is.

A kerületben 622 névvel ellátott közterület található, ami a teljes főváros közterületeinek 7,5 százalékát teszi ki.


A 19. század első felében Szent Lőrinc és a vele szomszédos Péteri pusztán még csak egy-egy majorsági központ volt lakott, csupán a három országút (Gyömrői, Üllői, Nagykőrösi) és az ezekhez kapcsolódó néhány dűlő út szelte át a területet. Ezeket, az 1836-ban már nyomtatott térképen is látható utakat a térképvázlaton vastagabb vonallal jelöltük.

1836 és 1909 között 132 közterület jött létre.

A mai Pestszentlőrinc területe 1910-ig Kispesthez tartozott. A 19. század végétől itt egymás után jöttek létre az egymással nem is határos, szabályos utcaszerkezettel rendelkező telepek. A mai Pestszentimre területét, amely Soroksárhoz tartozott, szintén a századfordulótól parcellázták. A település 20. század elejétől a Soroksárpéteri nevet viselte.


1910 és 1929 között 244 közterület jött létre.

Pestszentlőrinc község 1910-ben önálló lett. Az 1910-es és 1920-as években Pestszentlőrinc területén nagy méretű parcellázások folytak, a korábban különálló telepek egységes településsé forrtak össze. Ekkor hozták létre a határon túlról menekülők részére az Állami lakótelepet is.


1916-ra 5733 házparcellát osztottak fel Pestszentlőrincen, amely parcellák összesen 1468 tulajdonoshoz tartoztak. A legtöbb házhelyet Bókay Árpádné és társai birtokolták, összesen 1044-et. Szemere Miklósnak 811 ingatlanja volt, a mai Szemeretelep és Miklóstelep területén. Balás Imre 432 teleknek, a Kispesti takarékpénztár 141 teleknek míg a Kőbányai takarékpénztár 104 teleknek volt a tulajdonosa. Ez az öt tulajdonos birtokolta a házhelynek felosztott területek 44,17 százalékát. Ekkor Pestszentlőrinc közel fele mezőgazdasági terület volt, amelynek jelentős részét Szemere Miklós birtokolta.


1930 és 1949 között 102 közterület jött létre.

Pestszentlőrincen 1930-ig még további házhelyeket, utcákat alakítottak ki. Benépesült az Új-Szemeretelep és a Szent Imre Kertváros. 1936-ban várossá vált az egyre növekvő település. Soroksárpéteri 1930-ban lett önálló község, 1931-ben vette fel a Pestszentimre nevet.


1950 és 1975 között 68 közterület jött létre.

Pestszentlőrincet és Pestszentimrét 1950-ben Budapesthez csatolták, a két település annak XVIII. kerülete lett. A két település közötti mezőgazdasági területen az 1950-es években telepítették a Halmierdőt. Az 1960-as években korábban beépítetlen területeken elindultak a lakótelep-építések (Lakatos- és Szent Lőrinc-lakótelep).


1975 óta további 76 közterület jött létre.

Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején az Állami lakótelep helyén felépült a Havanna-lakótelep, az 1980-as évek végén két új lakótelep (Gloriett, Alacskai úti) építéséhez kezdtek. A 2000-es évektől lakóparkok épülnek.


1836 és 2021 között összesen 622 közterület jött létre.


2021-es elnevezéseik alapján a legtöbb XVIII. kerületi közterület (utcák, terek stb.) személynevet visel (237). Ezt követik a helységekről elnevezett utcák (194), nem tematikus nevet viselő utcák (148), növényről (33) és ásványról (10) elnevezett közterületek.


A nemek szerinti arány a kerület személyekről elnevezett közterületein belül jobban a férfiak javára billen a teljes budapesti arányhoz képest. A kerületben 222 férfiakról elnevezett, míg mindössze 15 nőkről elnevezett közterület található.


A 237, személyről elnevezett utca közül 32 kerületi vonatkozású személyről kapta a nevét. Neveztek el Szemere Miklósról és Bókay Árpádról is utcát azokon a telepeken, ahol ők vagy családjuk egykor számos ingatlan tulajdonosai voltak. A 19. századi nyaralótelep birtokosáról, Kappel Emíliáról és a villatulajdonos Fedák Sáriról a késői utókor emlékezett meg utcaelnevezéssel.


A legtöbb személynevet kapott közterületet írók vagy költők után neveztek el, összesen 57-et (Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen, stb). Ezt követik az államférfiakról elnevezett utcák (Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc). A Ganztelep határán művészekről elnevezett közterületek utcanévbokrot alkotnak.


A legtöbb névadó személy a 19. században (69) és a 20. század első felében (70) halt meg.


A jelenlegi névadók korszakok szerinti megoszlása hasonlóan alakul a kerületen belül Budapesthez képest. Legmagasabb arányban 19. században és a 20. század első felében élő személyekről neveztek el közterületeket, ugyan a XVIII. kerületben kicsivel magasabb az 1901 és 1945 között elhunytak nevét viselő utca a teljes fővároshoz képest. Hasonlóan jelentős a középkorban élt történelmi személyek öröksége is: Budapesten a személyekről elnevezett utcák 15 százaléka, míg a kerületben a 18 százaléka ilyen nevet visel.


A jobb oldali kezelőfelülettel szűrj vagy színezz az egyes kategóriák szerint!