Pestszentlőrincen az 1916-os telekjegyzék alapján 5733 házparcella volt felosztva, amely parcellák összesen 1468 tulajdonoshoz tartoztak. A parcellák közel felét (47,95%) nyolc tulajdonos birtokolta.

Bókay Árpádné (Herrich Szidónia) és társai: 1044 p. (17,55%)

Herrich Szidónia (1863–1946) Herrich Károly lőrinci birtokos leánya volt. 1883-ban ment feleségül Bókay Árpád orvosprofesszorhoz. Apja halála után két húgával, Leonie-val és Melanie-val együtt örökölte a lőrinci birtokot, amelynek nagy részét 1898-ban házhelyekre osztották, és áruba bocsátották. Ebből a parcellázásból alakult ki a Bókaytelep. A lányok képviselője Leonie férje, Kiss István, és Szidónia férje, Bókay Árpád voltak. A körülbelül 1850 házhely javarésze még 1916-ig nem talált gazdára, az utolsó telket 1937-ben értékesítették.

Szemere Miklós: 811 p. (13,63%)

Szemere Miklós (1856–1919) diplomata, földbirtokos. Diplomata karrierje után, az 1890-es években lóversenyzésből és kártyázásból gyűjtött vagyont. 1902-ben vásárolta meg Cséry Lajostól annak Szentlőrinc pusztai birtokát. Így lett a település legnagyobb földbirtokosa. 1903-ban lövöldét építtetett itt. A mezőgazdasági termelés mellett a terület egy részét felparcellázta. Nevét őrzi a Szemere- és a Miklóstelep.

Balás Imre: 432 p. (7,27%)

Balás Imre (1879–1944) bankigazgató. 1905-ben megalakította a Rákosmezei Takarékpénztárt, és ennek vagyonával – azonban a telkeket saját nevére íratva – parcellázásba kezdett a Szemeretelepen. A takarékpénztár bukása után a telepi építkezés félbe maradt, az ideköltözők kiáltástalan helyzetbe kerültek. Balás különböző machinációkkal próbálta rendezni anyagi helyzetét, erzsébettelepi téglagyárában próbálta beindítani a termelést. Meglovagolta a háború alatti és utáni inflációt, így az 1920-as évek végéig felszínen tudott maradni.

Kispesti takarékpénztár: 141 p. (2,46%)

1895-ben alakult Kispesten. Több házhellyel is rendelkezett elsősorban a Bókaytelep keleti részén.

Kőbányai takarékpénztár: 104 p. (1,81%)

1893-ban alakult. Pestszentlőrincen a Lenkei és a Tinódi utca közötti területet (József utca és Ferenc utca) parcellázta 1911-ben.

Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt.: 97 p. (1,69%)

Lipták Pál 1908–1909-ben területet vásárolt Pestszentlőrincen a Lajosmizsei vasútvonal mentén, ahová felépítette gyárát, ám a bővítés lehetősége miatt a mai Havannatelepig vásárolt parcellákat. A gyár az első világháború alatt lőszergyártásra állt át. A háború után a gyár tönkrement, 1927-ben felszámolták.

Benczur Dénesné sz. Pordán Margit most férj. Balás Barnáné, kisk. Szabó László: 75 p. (1,31%)

Pordán Margit (1874–1959) Pordán Imre ügyvéd lánya volt. Előbb Benczúr Dénes neves belgyógyász felesége volt, majd annak korai halála után Balás Barna földbirtokos felesége lett. Első házasságából származott Benczúr Éva nevű gyermeke. Szabó László az unokaöccse volt, dr. Szabó Józsefné Pordán Jolán (1872–1910) gyermeke. Az egykori Lónyay-féle villatelep üres telkeit még az 1880-as években vásárolták meg Pordánék, ők 1901-ben parcellázták újra a területet. Értékesíteniük azonban nem sikerült, ellenben az itt állt tölgyerdőből kedvelt kiránduló- és szórakozóhely lett. A telkeket csak 1927-ben kezdték beépíteni.

Wigner Ottóné Scheiring Borbála és társai: 45 p. (0,78%)

Scheiring Borbála (1883–1927) még 1888-ban örökölte meg anyja és nagyapja után a lőrinci mezőgazdasági területek egy részét. 1903-ban ment férjhez Gerstenbrein József henteshez, majd annak halála után, 1912-ben Wigner Ottó kéményseprő segédhez. A mai Rendessytelep nagyobb részét az 1870-es években mezőgazdasági területként értékesítették, a parcellákon majoros gazdálkodás folyt. Az 1900-as és 1910-es években azonban már jobban megérte ezeket a területeket házhelyekként értékesíteni. Így tettek Scheiringék is.

A többi, 1459 tulajdonos birtokolta a parcellák, telkek, házak másik felét, 53,8 százalékot (2983 p.).

A keresőben válaszd ki a tulajdonost!

Impresszum:

Adat, szöveg:
Pápai Tamás László

Képek:
Tomory Lajos Múzeum

Fejlesztés, térkép és vizualizáció:
Bátorfy Attila és Szabó Krisztián